Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rick Joyner: A varázslás legyőzése (1.rész) Kép

Ezekben az években drámaian megnőtt a varázslás gyakorlata szerte a világon. E mozgalom egyik kifejezett célja a bibliai kereszténység elpusztítása. Jelenleg számos keresztény szenvedi el e támadás különböző formáit azoktól, akik a varázslást gyakorolják. Minden hívő számára döntő fontosságú lesz e támadások természetének a felismerése, és annak az ismerete; hogyan győzze le ezeket. 

Arra biztatnak minket, hogy ne legyünk tudatlanok az ellenség terveit illetően (2Kor 2,11).  Péter így int: Legyetek józanok, éberek. Mert ellenségetek, az ördög ordító oroszlánként kószál mindenütt, és keresi azokat, akiket elnyelhet. De álljatok ellent neki, és maradjatok szilárdak a hitetekben (1Pét 5,8-9). A Sátán terveinek az ismerete jelentősen megnöveli esélyünket a harcban. Az egész egyházi korszak egy nagy szellemi harc, amely növekedni fog e korszak végének a közeledtével. Gyorsan legyőzetnek azok, akik elutasítják e harc valóságának az elismerését, sőt szembefordulnak vele. 

A Sátán ki lesz dobva a mennyei helyekről és lekerül a földre, ahol nagy haraggal fog járni-kelni. De még így sem kell félnünk, mert nagyobb az, aki bennünk van, mint aki a világban van (1Ján 4,4). Isten királyságában a legkisebbnek is több lesz az ereje, mint az Antikrisztusnak. De ahogy a legerősebb katonai haderő is sebezhető napjainkban, ha nem ismeri fel az ellenség támadását, úgy mi is sebezhetőek vagyunk, ha nem ismerjük fel a Sátán terveit. Tudatlanságunk és önelégültségünk az egyetlen út, ahogy legyőzhet minket. Ha megőrizzük helyzetünket Krisztusban, magunkra öltjük Isten teljes fegyverzetét és éberek maradunk, akkor nemcsak megállunk, hanem ellene is megyünk a pokol kapuinak. 

Micsoda a varázslás? 

A varázslás hamis szellemi tekintély, a Szent Szellemtől eltérő szellemeket használ arra, hogy leuraljon, manipuláljon, vagy ellenőrizzen másokat. 

Gal 5,20-ban Pál apostol a test egyik cselekedetének nevezi a varázslást, vagy más szóval „boszorkányságot”. Bár a varázslás eredete az ember testi természete, gyorsan korcsosul démoni erővé. Amikor érzelmi nyomást akarunk használni mások manipulálására, ez a varázslás alapvető formája. Amikor hamis hírverést vagy lelki erőt használunk arra, hogy támogatást szerezzünk, akkor a szolgálat, még az Istenért végzett munka is – varázslás. Amikor az üzletemberek terveket szőnek arra, hogy nyomást gyakoroljanak céljuk elérése érdekében, ez is lehet varázslás. Az eladási technikák által javasolt manipulációs taktikák többsége tulajdonképpen a varázslás alapvető formái. A hamis szellemi tekintély elleni elsőrendű védelem az igazi szellemi tekintélyben való járás.

Lényeges kulcsok a varázslás nyomásától és befolyásától való szabadulásunkhoz az, hogy megalapozódunk az igazságban és bízunk az Úrban, hogy elvégzi mindazt, ami ránk vonatkozik. 

Meg van írva, hogy Jézus a Dávid trónjára ült. Ez természetesen egy hasonlat, mert Jézus nem ül szó szerint azon a trónon, amelyen Dávid ült. Dávid viszont létrehozta az igazi szellemi tekintély helyzetét, amely végül meg fog nyilvánulni Isten királyságában. A szellemi tekintély érdekében Dávid megtette ugyanazt, amit Ábrahám a hit érdekében. Hogyan alapozta meg Dávid az igazi tekintély székét? Alapvetően úgy, hogy elutasította azt, hogy magához ragadjon tekintélyt vagy keressen befolyást. Ehelyett teljesen bízott Istenben, hogy megalapozza őt abban a helyzetben, amire elrendelte. Dávid nem emelte fel a kezét, hogy elismerést vagy befolyást keressen, és nekünk sem szabad ezt tenni, ha valódi szellemi tekintélyben akarunk járni a puszta emberi politikai erő helyett. 

Bármely manipulációval vagy magunk ajánlásával szerzett tekintély vagy befolyás akadállyá válik számunkra abban, hogy megkapjuk Istentől a valódi szellemi tekintélyt. Ha Dávidhoz hasonlóan valódi szellemi tekintélyben szeretnénk járni, akkor végtelenül bízni fogunk az Úrban, hogy Ő alapoz meg minket a maga idejében. Ahogy Péter is bátorít: „Ezért alázzátok meg magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy Ő magasztalhasson fel titeket a megfelelő időben” (1Pét 5,6). 

Einstein tett egyszer egy megjegyzést, amely azonban sokkal fontosabb, mint a relativitásról szóló elmélete, bár csak egy rövid mondat az egész. Azt mondta: „az idő előtti felelősség felszínességet szül”. Valószínűleg semmi nem hat nagyobb pusztító erővel elhívásunkra és az igazi szolgálatban való járásunk esélyére, mint a tekintély vagy befolyás idő előtti keresése. 

Amikor az Úr ajánl, akkor ő gondoskodik a kegyelemről és a bölcsességről a tekintély gyakorlásához. Nincsen nagyobb, elérhető biztonság annál, mint tudni azt, hogy Isten az, aki megalapozta szolgálatunkat. Kevés dolog van, ami gyorsabban szül bizonytalanságot, mint az, hogy megpróbálunk megtartani egy olyan pozíciót, amit manipulációval vagy magunk ajánlásával szereztünk meg. Ez a területi megőrzésre és a szakadásra irányuló legtöbb törekvés gyökere, amely ma létezik Krisztus testében. 

Az igazi szellemi tekintélyben való megalapozódás olyan erősség, amit egyszerűen nem tud átjárni az ellenség. Pál ezt így magyarázza: „A békességnek Istene pedig hamar meg fogja rontani a Sátánt a ti lábaitok alatt” (Róma 16,20). Ha tudjuk, hogy Isten alapozott meg minket, akkor olyan a békességünk, amely tökéletesen összetöri az ellenséget. 

Ezzel szemben, ha magunk erősítjük meg magunkat a tekintély pozíciójában, akkor csekély a békességünk, és minél jobban növekszik a törvénytelenül megszerzett befolyásunk, annál jobban törekszünk manipulálni, hogy egyben tartsuk az egészet. Végső bukásra van ítélve bármi, amit manipulációval, erőltetéssel vagy lelki erővel végzünk, a látszólag nemes célokra való tekintet nélkül. 

Éppen ezért az első alapelv a varázslás befolyásától való szabaduláshoz az, hogy megtérünk minden ilyen dolgokból, amiket mi használtunk életünkben vagy szolgálatunkban. A Sátán nem tud kiűzni Sátánt. A varázslásnak, még a leggonoszabb és legdiabolikusabb formájának is, mint a fekete mágia, szabad útja lesz az életünkbe, ha mi magunk manipulációt használunk mások ellenőrzésére vagy pozíció megszerzésére. Talán megpróbáljuk igazolni magunkat az ilyen megtévesztések használatával mondván, hogy építjük a gyülekezetet, Istent azonban nem lehet bolonddá tenni, és az ellenséget sem. Amit Isten épít, azt nem emeli fel hatalom vagy erős, hanem az Ő Szelleme. Ha bármi olyan eszközzel építkezünk, ami beleütközik a keresztbe, akkor az végső soron ellenkezik mindazzal, amit a Szellem cselekszik. A test hadakozik a Szellem ellen, bárhogyan is megpróbáljuk jó színben feltüntetni a testet. 

Használjuk a megkülönbözetés ajándékát 

A szellemek megkülönböztetése a Szent Szellem elsőrendű ajándéka, amely képesít minket arra, hogy megkülönböztessük a befolyások szellemi forrását a gyülekezetben. A manapság „megkülönböztetésnek” mondott dolgok többsége azonban puszta „gyanakvás” , amelynek gyökere inkább a félelem és az önvédelem, mint a Szentlélek. Ez azért van, mert az egyházban ma alkalmazott tekintély jelentős része hamis, és akik ezt gyakorolják, azok versengenek, félnek és gyanakodnak mindenkire, akit nem tudnak leuralni. 

Az igazi szellemi megkülönböztetés szeretetben gyökerezik, amely

„…türelmes.. kedves… nem féltékeny… nem henceg és nem arrogáns, nem tapintatlan, nem keresi a maga hasznát, nem provokál, nem tartja számon az elszenvedett gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; minden eltűr, mindent hisz, mindent remél, mindent elvisel” (1Kor 13.4-7) 

Bár azt gondolhatjuk, hogy az elhordozás, hivés, remélés és mindent elviselés készsége naivitáshoz vezet inkább, mint megkülönböztetéshez, pont az ellenkezője az igaz. Amíg nem látunk Isten szeretetének a szemével, addig nem látunk tisztán, és nem fogjuk pontosan interpretálni azt, amit látunk. 

Csak Isten szeretete által működhet az igazi megkülönböztetés. Ez a szeretet nem keverendő össze a szentségtelen sajnálattal, amely jóváhagyja azokat a dolgokat, amelyeket Isten helytelenít. Jó oka van annak, hogy Isten szeretete teljesen tiszta és könnyen segít megkülönböztetni a tisztát a tisztátalantól. A bizonytalanság, az önvédelem, a magunk ajánlása, be nem gyógyult sebek, meg nem bocsátás, keserűség, stb. ugyanis mindent összekevernek és semlegesítik az igazi szellemi megkülönböztetést.  

A szellemi érettség 

Majdnem mindenkinek el kell szenvednie a szolgálatban egy bizonyos mennyiségű elutasítást és félreértést. Lényeges és fontos: ha Szellemben akarunk járni, és gyakorolni a valódi szellemi hatalmat, akkor tanuljuk meg legyőzni az elutasítást megbocsátással és azzal, hogy imádkozunk az üldözőinkért, ahogy az Úr is tette. Ha végre akarjuk hajtani Isten szándékait, el kell jutnunk az érettségnek arra a szintjére, ahol „Krisztus szeretete szorongat minket” (2Kor 5,14). A szeretet nem tartja számon az elszenvedett rosszat, és nem motiválja az elutasítás, amely a visszavágásra űz, vagy önmagunk igazolásának a kísérletére. Az ilyen reakciók az első lépések ahhoz, hogy kiessünk az igazi tekintélyből. Ahogy Jézus is megállapította: „aki önmagától szól, saját dicsőségété keresi ( szó szerint „elismerését”), de aki azt a dicsőséget („elismerést”) keresi, aki elküldte őt, az igaz, és nincsen hamisság őbenne” (Ján 7,18). 

Kevés olyan dolog van, ami gyorsabban elpusztítja az igazi szellemi tekintélyben való járásunkat, mint a magunk keresése, a magunk ajánlása és a magunk védelme. Kötelező legyőzni az elutasítást, ha igazi szolgálatban alkarunk járni. Az elutasítás lehetőséget ad nekünk arra, hogy növekedjünk a kegyelemben, és egy kicsit jobban meghaljunk a személyes ambícióknak, a büszkeségnek és más motívumoknak, amelyek olyan könnyen színezik a kijelentésünket. Ha magunkhoz öleljük az elutasítást, mint az Úr fegyelmező eszközét, akkor növekedni fogunk a kegyelemben és a szeretetben. Ha fellázadunk e fegyelmezés ellen, beleléphetünk, belecsúszhatunk a varázslásba. 

Az emberektől való félelem varázsláshoz vezet           

Saul király jó példa arra, hogyan eshet egy Istentől igaz megbízást kapó ember ebbe a hamis szellemi tekintélybe. Amikor azt a parancsot kapta, hogy várja meg Sámuelt az áldozat bemutatásával, engedett a nyomásnak és idő előtt bemutatta az áldozatot, mondván: „láttam, hogy az emberek elszélednek mellőlem… és hogy a filiszteusok már összegyűltek” (1Sám 13,11). Ez az a pont, ahol a legtöbben ugyanazt teszik, akik kiesnek az igazi tekintélyből – elkezdenek jobban félni az emberektől vagy a körülményektől, mintsem hogy félnék Istent. Kiesünk az igazi tekintélyben való járásból, amikor jobban félünk attól, hogy emberek elhagynak, mintsem attól, hogy Isten elhagy, és ilyenkor eltávolodunk az igazi hittől.  

A varázslás alapvetően az emberektől való félelemben gyökerezik, „az emberektől való félelem pedig tőrt vet” (Péld 29,25), tehát a varázslásban működni kezdő emberek azért esnek csapdába, mert tőrbe ejtette őket a félelem. Minél nagyobb a munka vagy a szolgálat, amit hamis hírveréssel, manipulációval vagy kontrollszellemekkel építettünk fel, annál jobban fogunk félni bárkitől vagy bármitől, akit nem tudunk manipulálni vagy ellenőrizni. Akik ebben a halálos csapdában vergődnek, félni fognak azoktól, akik igazi kenetben és tekintélyben járnak. Mindez azért van, mert a legkevésbé befolyásolja a manipuláció és a kontrollszellem azokat, akik valódi szellemi tekintélyben járnak.  

Saul megharagudott Dávidra, és emésztette őt az elpusztításának gondolata, jóllehet ebben az időben Dávid csak olyan volt, mint „egy bolha” (1Sám 24,15). Ahogy a manipuláció és a kontroll megnöveli befolyási területüket, úgy ragadja meg őket egyre jobban a félelem. Az ilyen emberek érthetetlen módon megpróbálnak kiűzni és elemészteni bárkit, aki fenyegeti a kontrolljukat. 

Akik elfogadják tekintélyüket, az emberektől származó elismerést és biztonságot, azok Saulhoz hasonlóan a varázsló házában végzik; ezért intette Sámuel Sault, hogy a „lázadás olyan, mint a varázslás bűne” (1Sám 15,23 NKJV ford.). Amikor egy szellemi tekintélyben álló valaki fellázad a Szentlélek ellen, akkor az ürességet be fogja tölteni a varázslás hamis szellemi tekintélye. Ez kezdődhet egyszerűen a lelki erőre és képmutatásra való támaszkodással, ami bűnbánat nélkül végződhet az önelégültségnek és a lázadásnak a legördögibb formájában, ahogy ezt láthattuk Saul király esetében. Az Úrhoz hűséges emberek üldözése során Saul megölte az igaz papokat, s végül utolsó éjszakáinak egyikét a varázslónő házában töltötte, ami természetes következménye annak az iránynak, ami felé élete fordult. 

A szellemi tekintély veszélyes foglalkozás. Ha bölcsek vagyunk, Dávidhoz hasonlóan nem keressük a tekintély pozícióját, sőt, még ha felkínálják, sem ragadjuk magunkhoz, amíg meg nem bizonyosodunk arról, hogy azt az Úr kínálja fel nekünk. A Sátán minden Istentől elhívottat megkísért ugyanazzal a kísértéssel, amit felkínált Jézusnak is – ha leborulunk előtte és útjai előtt, odaadja nekünk a királyságok feletti tekintélyt. Isten a királyságok feletti uralomra hívott el minket, de az ő útja a kereszthez vezet. Az általa nekünk kínált tekintélyt csak úgy érhetjük el, ha mindenkinek a szolgái leszünk. A Sátán kísértése az, hogy gyors és könnyű úton kínálja fel ugyanazt a helyet, amelyre Isten valóban elhívott minket. 

Az önelégültség öl 

A Dávid életére legjellemzőbb visszatérő mondatok egyike ez volt: „Dávid pedig megkérdezte az Urat”(1Sám 30,8). A kevés esetek egyikében, amikor Dávid az Úr megkérdezése nélkül hozott nagyobb döntést, katasztrofálisak lettek a következmények. Minél magasabb a tekintély, annál veszélyesebb, mert több embert érintenek a látszólag jelentéktelenebb döntések is. Az igazi szellemi tekintély nem keresendő tisztelet, hanem elhordozandó teher. Sok tekintélyt és befolyást kereső ember nem tudja, hogy mit kér. Az éretlenség végzetünkké válhat, ha a tekintély idő előtt adatik nekünk. 

Bár Dávid a kegyelem korszaka előtt évezredekkel élt, jól ismerte az Úr kegyelmét, és megélte azt. És mégis, ő is követett el hibákat, amelyek sok ezer ember életébe kerültek. Valószínűleg ezért volt az, hogy amikor Salamon figyelte apja életét, az egyetlen dolog, amit kívánt, a bölcsesség volt Isten népe kormányzásához. Hasonló odaszánása legyen bárkinek, aki a vezetés pozíciójába hivatott az egyházban. Még ha nem is vagyunk a szellemi tekintély helyzetében, az önelégültség akkor is megölhet minket. Ha pedig a tekintély helyzetében vagyunk, az önelégültség majdnem bizonyosan a bukásunkhoz vezet, és nagyon sok más embert is beleránthat. 

Az ismeret beszédének ajándéka az erő félelmetes megnyilvánulása lehet, akik viszont a szellemi tekintélyben való járásra hivatottak, jól teszik, ha a bölcsesség beszédét jobban keresik, mint az ismeret beszédét. Szükségünk van az erő és az ismeret beszédének a megnyilvánulására ahhoz, hogy elvégezzük az Úr munkáját, de nagyon lényeges az is, hogy legyen bölcsességünk a megfelelő használathoz. 

Az alázat a védőháló 

Az alázat előtt kapott előremenetel majdnem mindig bukáshoz vezet. Ezért az alázatot fogjuk keresni a pozíció előtt, ha van bölcsességünk. Az igazi tekintély ugyanis Isten kegyelméből működik, tehát minél nagyobb tekintélyben járunk, annál nagyobb kegyelemre van szükségünk. Olyan mértékben van szellemi tekintélyünk, amilyen mértékben bennünk él a Király. Az igazi szellemi tekintély nem pozíció, hanem kegyelem. A hamis szellemi tekintély a maga pozíciójára hivatkozik a kegyelem helyett. Jézusé a legnagyobb szellemi tekintély, és ő ezt a helyzetét arra használta, hogy letegye az életét. Ő pedig azt parancsolta követőinek, hogy vegyék föl a keresztjüket, és ugyanezt tegyék. 

Van egy nagyon egyszerű különbséget adó tényező a hamis és az igaz próféták között. A hamis próféták a maguk javára használják ajándékaikat és az embereket. Az igaz próféták viszont ajándékaikat és önmagukat adják oda az embereknek. Az önmaga keresése, az önmaga ajánlása és az önvédelem a legpusztítóbb erők egy igaz szolgálat számára. Saulhoz hasonlóan, jóllehet fel lehetünk kenve Istentől, mi is beleeshetünk a varázslásba, ha ezek az erők uralomra jutnak fölöttünk. 

Oltalom a karizmatikus varázslás ellen 

A vezetésben lévőknek nemcsak arra kell ügyelniük, hogy ők ne használjanak varázslást, de annak is legyenek a tudatában, hogy ők az elsőszámú célpontjai azoknak, akik ilyen dolgokat cselekszenek. A varázslás tehát egy olyan ellenség, amire ügyelni kell belülről és kívülről egyaránt. Éppoly kimódolt, amikor kívülről támad, vagy amikor belülről akarja megvetni a lábát. A boszorkányság fekete mágiának mondott változata ritka, általában a fehér mágia formájában jelenik meg. Az ilyet gyakorlók gyakran jóindulatú emberek, akikben azonban nincsen kellő bizalom, hogy egyenes úton járjanak, ezért esnek bele a manipuláció kimódolt formáiba, hogy befolyáshoz jussanak.  

A fehér mágia egyházban alkalmazott legismertebb formáját „karizmatikus varázslásnak” lehet nevezni. Ez egy hamis spiritualitás, amit azért vetnek be, hogy befolyáshoz vagy kontrollhoz jussanak, és ehhez felvesznek egy szuperszellemi maszkot. Ez a hamis próféciák, álmok és látomások forrása, ami végül elpusztítja, illetve semlegesíti az egyházat, vagy elviszi az egyház vezetőségét addig a pontig, ahol túlreagálják a dolgokat és elvetnek minden próféciát. Akik a varázslásnak ebben a formájában működnek, majdnem mindig azt hiszik, hogy bennük az Úr értelme van, és arra a következtetésre jutnak, hogy a vezetőség leledzik a lázadás állapotában. 

Jezábel 

Jezábel, a Szentírásban a varázslás őstípusainak egyike, arra használta erejét, hogy ellenőrizze a férjét, akinek akkor hatalma volt Izrael felett. Olyan depressziót tudott Illésre hozni, hogy ő a halált kereste az élet helyett, éppen a legnagyobb szellemi győzelem után. Nagy erő van ebben a gonoszban. Azokat, akik tudatlanok felőle vagy önelégülten figyelmen kívül hagyják az őket befolyásoló hatását, nagyon gyakran pusztulásba viszi, általában anélkül, hogy tudnák, mi is történt velük. 

Aháb könnyen felülmúlható figura, Illés azonban nem volt egy nyámnyila alak. Egymaga szembeszállt és elpusztított több mint nyolcszáz hamis prófétát. Ez volt Isten ereje legnagyobb bemutatásának egyike a gonosz felett az egész történelemben, mégis, ezek után, egy, a varázslás erejében működő asszony képes volt arra, hogy a kétségbeesésbe kergesse a legnagyobb prófétát.

Hogyan történhetett meg ez? Vesd össze Isten erejét a gonosz minden erejével, s láthatod, hogy nincsenek egy súlycsoportban! A Krisztusban csecsemőnek is több az ereje, mint minden Antikrisztusnak együttvéve. Hogy van tehát az, hogy az ördög mégis legyőz minket? Ez azért van, mert a Sátán nem erővel száll szembe Isten népével, hanem megtévesztéssel vezeti félre őket. 

A nyolcszáz hamis prófétához képest ki volt ez az egy asszony, aki kihívást intézett Illéshez? Bizonyosan könnyebben legyőzhette volna erejét, mint ahogy elpusztította a hamis próféták erejét. Nem ésszerű az, hogy Illés annyira elbátortalanodott Jezábel fenyegetése miatt, de éppen ez a döntő ebben; ez a támadás nem az érvelésen keresztül érkezett; ez egy szellemi támadás volt. Az érvelésnek általában nem sok köze van a varázsláshoz. 

Jezábel azonnal lecsapott Illésre a nagy győzelme után, és erőt vett rajta. Gyakran a nagy győzelmek után vagyunk a legsebezhetőbbek erre a támadásra, mert hajlunk az óvatlanságra, és ilyenkor vagyunk a legnyitottabbak a gőgre. Tehát az ellenség varázslás okozta támadása vagy bármilyen más taktikája elleni első számú védelmünk az, ha megmaradunk az alázatban, tudva, hogy csak Isten kegyelméből állunk. A büszkeség rést nyit a fegyverzetünkön, ahol az ellenség könnyedén behatolhat. 

(folyt következik) (2. rész A varázslás szúrásai 3. Küzdelem a new ages varázslás ellen 4.rész Az illegitim hatalom erőssége) 

Fordította: Szabó Levente Gábor 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

2 

A varázslás szúrásai 

A varázslás támadása egy sor szúrás révén ér el minket. Az egymást követő szúrásoknak az a célja, hogy eltalálja azt a helyet, amit a megelőző szúrások már meggyengítettek. Ily módon építkeznek egymásra, amíg a halmozódó hatás el nem borítja a célpontot.  
A varázslás szúrásai általában a következő sorrendben érkeznek:

1. Elbátortalanítás

2. Zavar

3. Depresszió

4. Látás elveszítése

5. Szétszórtság

6. Visszavonultság

7. Reménytelenség

8. Vereség 

A folyamat gyorsan is megeshet, mint Illés esetében is történt, de többnyire lassan hat, ami nehézzé teszi még a felismerését is. Ha viszont ismerjük az ellenség trükkjeit, akkor többé nem leszünk kitéve annak, hogy alatta maradjunk. Amikor ezek a tünetek kezdenek felbukkanni az életünkben, álljunk ellene az ellenségnek, amíg el nem kotródik. Ha viszont nem állunk neki ellent, akkor mi leszünk azok, akik Illés módjára elmenekülünk. 

Nem biztos, hogy nyilvánvaló sátáni, vagy New Ages kultuszban működők az ellenünk alkalmazott varázslás forrása. Ez érkezhet jóindulatú, de megtévesztett kereszténytől is, aki valójában nem értünk, hanem ellenünk imádkozik. E megtévesztett imáknak ugyanis van ereje, mert ami felszabadítanak a földön, az fel van szabadítva a mennyben, és amit megkötnek a földön, kötve van a mennyben. Ha a közbenjárást a kontroll vagy a manipuláció szelleme igazgatja, az bizony varázslás, és ereje éppoly valóságos, mint a fekete mágia ereje. 

A karizmatikus varázslás más forrásai lehetnek az olyan dolgok, mint a pletyka, politikai ügyeskedés, féltékenység, és ezek hatást gyakorolhatnak ránk, akár megengedjük, hogy manipuláljanak minket, akár nem. Például, gondoljunk arra, hogy mi a végeredménye annak, ha ugyan elutasítjuk egy kontroll szellemben mozgó valakinek, hogy manipuláljon minket, de megengedjük magunknak azt a luxust, hogy nehezteljünk, vagy megkeseredjünk erre a személyre. Ebben az esetben az ellenség mégis csak elkapott minket és bátortalanság, szétszórtság és depresszió jöhet ránk pontosan olyan módon, mintha alárendeltük volna magunkat a kontroll szellemének.

Az ellenség legyőz minket, ha rávesz arra, hogy más szellemben válaszoljunk, mint a Szent Szellem, akinek a gyümölcse szeretet, öröm, békesség, stb. (Gal 5,22-23). Az ellenség stratégiája az, hogy eltávolítson minket a Szent Szellem gyümölcsétől, és rávegyen arra, hogy az ő fegyvereivel harcoljunk. A Sátán nem űzhet ki Sátánt; a neheztelés soha nem hajítja ki Jezábelt – csak növelni fogja az erejét. 

Éppen ezért a varázslás erejétől való szabadulásunk megkezdéséhez azt az alapvető stratégiát kell használnunk, hogy áldjuk azokat, akik átkoznak minket. Ez nem azt jelenti, hogy áldjuk a cselekedeteiket, hanem azt, hogy értük és nem ellenük imádkozunk. Ha az ellenség rávesz minket a bosszúállásra, akkor rászedett minket, hogy ugyanabban a szellemben mozogjunk, és valójában megsokszoroztuk azt a gonoszt, amit kivetni próbáltunk. 

Nem test és vére ellen harcolunk, és harcunk fegyverei sem testi természetűek, hanem szellemi jellegűek. Ha áldást kezdünk mondani azokra az emberekre, akik támadnak minket, akkor a kontroll és manipuláció gonosz ereje megtörik mind rajtuk, mind rajtunk. A gonoszt nem torolhatjuk meg gonosszal, mert jóval kell legyőznünk a gonoszt.  

A varázslás szúrásainak a megkülönböztetése 

1.  A varázslás első szúrása - az ELBÁTORTALANÍTÁS 

Időről-időre mindnyájan elbátortalanodunk, elcsüggedünk, aminek sokféle oka lehet, tehát ez nem mindig az ellenünk használt varázslás eredménye. De ha minden látható ok nélkül leszünk kitéve növekvő elbátortalanításnak, akkor nagy valószínűséggel a varázslás a forrás. Amikor a nehézségeid elviselhetetlennek tűnnek, és fel akarod adni, jóllehet semmi nem rosszabb a z átlagosnál, akkor valószínűleg szellemi támadás alá kerültél. Az ellenség kísérel megtámadni téged elbátortalanítással, hogy meggyengítsen téged a támadás következő szintjére, ami 

2. A varázslás második szúrása – a ZAVAR 

Egy általános és növekvő jellegű zavarodottságra gondolok, amelynek nincsen semmilyen látható oka. Itt kezdjük elveszíteni a világosságunkat, hogy mire is vagyunk elhívva, ami természetesen gyöngíti erőtartalékainkat. Ez a zavar társul az elbátortalanításhoz, gyöngébbé és sebezhetőbbé tesz bennünket a további támadásra, amelynek a formája általában 

3.  A varázslás harmadik szúrása – a DEPRESSZIÓ  

Ez mélyebb probléma, mint az egyszerű elbátortalanítás. Ez egy lerázhatatlan félelem, rettegés, az elbátortalanítás és a zavar együttes hatásának az eredménye, a szellemei fegyelem teljes elvetésével, amely időközben tért hódított. Ez egyre növekvő mértékben lesz probléma az utolsó időkben, és győzelmet kell aratnunk fölötte. Ha ezt nem vívjuk ki, az gyorsan elvezet a következő szúráshoz: 

4. A varázslás negyedik szúrása – a LÁTÁS ELVESZÍTÉSE 

Ez a korábbi szúrások célja, és azt teszi, hogy növeli hatásukat. Itt elkezdjük kétségbe vonni azt, hogy Isten egyáltalán elhívott-e minket. Az egyetlen mód az átevickéléshez a zavar viharán az irány tartása, de nem tudjuk tartani az irányt, ha nem tudjuk, hová tartunk. És már nem is próbáljuk meg tartani az irányt, ha azon kezdünk gondolkozni, hogy tévedés volt számunkra valaha is első helyre téve követni látásunkat. A látás ilyen elveszítése körbejárásra szorít be minket, holott már régen „lábainkkal egyenesen előre „kellene járni utunkon (Zsidók 12,13). Ez hozza be a támadás következő szintjét: 

5. A varázslás ötödik szúrása – a SZÉTSZÓRTSÁG 

A szétszórtság általában a depresszió, a zavar és a látás elvesztésének az együttes eredménye. Ezen a szinten nemcsak a tartani vélt irányt veszítettük el, hanem azt a képességet is, hogy olvassuk az iránytűt. A Szentírás többé nem szól hozzánk, sőt azzal is küszködünk, hogy bízzunk az Úr szavában vagy  bátorítást kapjunk a legfelkentebb igehirdetésből vagy tanításból. Ez a szellemi ellehetetlenülés pontja, a működési képtelenség ideje, amely formát ölt a következő szintben: 

6. A varázslás hatodik szúrása – a VISSZAVONULTSÁG  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

ijenem@t-online.hu

(Németh Mihály, 2014.08.14 23:33)

Felcsigáztatok. Mikor lesz elérhető a folytatás (3. Küzdelem a new ages varázslás ellen 4.rész Az illegitim hatalom erőssége) ez szerepel feljebb és lehet, hogy még nem is a vége...
Viszont,ha 3 és fél éve nem sikerült az első komment óta elérni, mit várhatunk?
Üdv: Misi

takta10@gmail.com

(takta10, 2011.03.16 19:39)

Áldott, aki jő az Úr nevében!
Nagyon köszönöm az üzenetet, sokat segített, várom a folytatást.

mathiascs@freemail.hu

(Mátyás Csaba, 2010.10.14 16:28)

Nagyon örülök hogy rátaláltam ezekre a csodálatos tanításokra,de a folytatás is érdekelne! Üdvözlettel Mátyás Csaba

Várom...

(:))), 2010.05.28 17:32)

... a folytatást !!!
:)

tapasztozs@gmail.com

(ark, 2009.10.30 19:24)

Rick Joyner: A varázslás legyőzése (1.rész)
nincs meg a vége
és nagyon érdekelne..
van 2. rész is

nagyon jó az oldalatok

ark