Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Victoria Buyson 1: A szeretet Istene azt mondja, nyújtsd ki a kezedet 

      Márk 3-ban Jézus belépett a zsinagógába és talált ott egy száradtkezű embert. A farizeusok kaján szemekkel nézték, vajon meggyógyítja-e ezt az embert – szombatnapon!

      „És ő azt mondta nekik: törvényes dolog-e jót tenni vagy ártani szombatnapon, életet menteni vagy ölni? De ők csak nagyokat hallgattak. Akkor rájuk nézett haraggal és szomorúsággal a szívük keménysége miatt, és azt mondta az embernek: ’nyújtsd ki a te kezedet’! És ő kinyújtotta, a keze pedig teljes éppé lett” (Márk 3,1-5 kiemelés tőlem).

      A farizeusokat nem érdekelte az ember, akinek száradt volt a keze. Nem törődtek azzal, hogy mit szenvedett, fogyatékossága nem volt számukra fontos. Szívük annyira meg volt keményedve, hogy semmi irgalom nem volt bennük amiatt, amit ennek az embernek ki kellett állnia. Nem szerették őt. Jézus azonban törődött ezzel az emberrel, a farizeusok meg nagyon jól tudták, hogy ezért akarták őt meglesni. Törvénysértésen akarták tetten érni.

      Jobban érdekelték őket a vallásos szabályok, mint azok, akikért e szabályok megírattak. Jobban törődtek a kegyesség formájával, mint azzal az erővel, amit ez a forma hordozott azért, hogy a kegyességet gyakorolják. Jézus azt mondta, hogy az utolsó napokban lesznek olyanok, akik megtartják s kegyesség látszatát, de megtagadják Isten igaz erejét (ld. 2Tim 3,5).

      Nem isten ereje volt a szükségszerűbb ehhez a gyógyuláshoz, amely átformálta ennek az embernek a kezét, hanem az irgalom, amit Jézus érzett ez ember iránt. Szeretete indította őt arra, hogy „megszegje a szabályokat” és meggyógyítsa szombatnapon. Isten igazi, nagy ereje az, hogy Isten szeretet. A teremtése iránti szeretete motiválja mindenben, amit csak cselekszik.

      Jézus eléggé szerette ezt az embert ahhoz, hogy érte megszegje a szabályokat. Viszont szomorú és haragos volt a zsinagógában lévő farizeusok szívének keménysége miatt. Látta lelketlenségüket – hogy jobban törődtek a szabályokkal, mint ezzel az emberrel – és ez haragra indította Őt. Válasza az volt, hogy gyűlölködő szívükre kihívó haraggal vágta fejükhöz ítélkező magatartásukat, és azt mondta az embernek: „nyújtsd ki a te kezedet”! 

      A kihívó, ellenszegülő szeretet 

      Jézust nem érdekelte az, hogy megtöri a szabályaikat, csak azzal törődött, hogy szeresse ezt az embert és helyreállítsa. Olyat tett, ami támadás volt a farizeusok ellen, hiszen őt az irgalmasság mozdította meg ennek az embernek az érdekében. Szeretete ellenszegülés volt az ő képmutatásuk tükrében.

      Nem volt szomorú azért, mert áthágta a szabályokat, hiszen Ő volt az, Aki ezt megtette. Ellenben szomorú volt azért, mert a farizeusok jobban törődtek szabályaikkal és törvényeikkel, mint az emberekkel.

      Jézus szabálytörő volt az emberek javára, míg a farizeusok szabályt megtartóak voltak az emberek rovására. Feláldozták az embereket a törvény érdekében, amit szolgáltak. Jézus az embereket szolgálta, akiket szeretet, a szabályok kárára, amelyeket megtört. 

     A jó minta 

      Jézus elmondta azt a történetet, amikor Dávid király és társai bementek az Isten házába, és megették a papok számára fenntartott megszentelt kenyereket. Azért tette ezt, mert az emberek kiéhezettek voltak. Dávid megtörte a szabályokat embereinek az érdekében (ld. Márk 2,25-26).

      Jézus azt mondta nekik: „a szombat van az emberért, és nem az ember a szombatért”(Márk 2,27).

      Azért lett a szombat, hogy legyen egy pihenő napunk, és ez jó ötletnek hangzik. A farizeusok az emberek érdekét kereső szabályból kőkemény törvényt faragtak, amit az embereknek meg kellett tartaniuk, különben szembenézhettek az ő haragjukkal.

      Amikor hozunk egy jó szabályt, és azt arra használjuk, hogy sebezzünk, vagy manipuláljunk vele másokat, nem vagyunk jobbak a farizeusoknál. A szabályok jók a szolgálatban, de ha a szabályokat és rendeleteket az emberek fölé helyezzük, akiket szolgálunk, akkor már többé nem az embereket szolgáljuk, hanem az általunk meghozott szabályokat. Ha szabályainkat Isten fölé helyezzük és így azokat fontosabbá tesszük Nála, akkor többé nem Istent szolgáljuk, hanem a szabályaink szolgái vagyunk. Isten a rend Istene, azonban még inkább a szeretet Istene. 

      A legnagyobb szabály 

      Az Írásokban Jézus nagyon sokszor törte meg az emberek által összetákolt törvényeket azért, hogy bemutassa a szeretet törvényét, ugyanakkor nagy védelmezője volt a törvénynek. Rámutatott arra, hogy a legnagyobb törvény a szeretet törvénye; szeresd az Urat teljes szívedből, teljes lelkedből teljes elmédből és minden erődből,és szeresd felebarátodat, mint magadat (ld. Márk 12,30-31). És valóban, Isten megmutatta szeretetét, amikor elküldte Fiát, Jézust, hogy meghaljon a bűneinkért.

      Ha szembeállítjuk a mi emberek által összetákolt törvényeinket a szeretet törvényével, akkor ezek az összetákolt törvények húzzák a rövidebbet Krisztus szívéhez képest. Jók ugyan, de a szeretet törvénye a nagyobb, és ebben a szeretetben megtaláljuk Isten erejét. Igen, megtaláljuk benne Istent magát. 

      Kinek a háza ez tulajdonképpen? 

      Az egyház gátlásos, mert jobban törődünk azzal, hogyan néz ki az egyház, mint azzal, hogy „ápolgassuk” az igazi egyházat, az embereket, akikért van az egész egyházi struktúra.

      Láttál-e már valaha a gyülekezetbeli rohangálás miatt fejmosást kapott gyereket? Emlékeimben kutatva mosolyogva idézek fel egy ajtónálló esetét, aki azért szidott meg egy gyereket, mert az Isten házában úgy viselkedett mint egy gyerek. Mosolygok, mert az Úr azt mondja: ilyeneké a királyság (ld. Mt 19,14). 

Ha valóban Isten háza, Ő azt mondja: „engedjétek rohangálni őket”! 

Ha valóban isten háza, Ő azt mondja: „engedjétek hozzám jönni őket”! 

Ha valóban Isten háza, Ő azt mondja: „szabadítsátok meg a foglyokat”! 

Ha valóban Isten háza, Ő azt mondja: „örüljetek”! 

Úgy gondolom, döntenünk kell arról, hogy ki is a főnök Isten házában. A szabályaink? Szabályaink elég erősek ahhoz, hogy magával Istennel is szembeszálljanak? Ők lehetnek a Nagy Vagányok? Vagy szabályaink semmivé lesznek, amikor maga Krisztus feláll, és azt mondja: „Nyújtsd ki a te kezedet”! 

Vajon a ma egyháza felel-e az Úrnak, amikor azt kérdezi: „ez törvényes”? Vagy a farizeusok módjára hallgatni fogunk, mint a sír, tudva ugyan a választ, de a hallgatást választjuk inkább a szívünk keménysége miatt? 

Megszomorítjuk az Urat? Vagy azt választjuk inkább, hogy szeretünk, és Krisztus szeretetével lángba borítjuk a világot? Én nem várhatok addig, míg kiderül, hogy mit fogunk tenni, mert én büszke vagyok az egyházra, és tudom, hogy mi lesz a válasza! 

Kérlek, imádkozzatok velem együtt:

Drága Atyám, add nekem Fiad szívét és gondolkodásmódját. Elevenítsd meg irántad és néped iránt való szeretetemet. Szabadíts meg minden vallásos köteléktől, hogy úgy szeressek, ahogy te szeretsz. Adj nekem bátorságot megtörni néhány szabályt, ha ez azt jelenti, hogy így szabaddá lehetnek a foglyok szereteted erejével. Ámen 

Illés lista 2008 okt. 2. - zl -

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.